2009. okt. 30.

2009.10.30. Első lépcső ---> kipipálva



A mai nap nagyon jó nap volt!
Kicsit korábban kellett kelni, és párom kicsit nyügös volt emiatt, de megérte.



A mai nap részem volt a herring érzésben. Érdekes élmény volt. Mivel kora reggel mentünk, ezért mindig tömve vannak a metrók. És ha még korábban mentünk volna, akkor még jobban tömve lett volna.
Talán annyira nem volt gáz, mint a videón, de azért jó sokan voltak, és láttam élőben is, hogy a peronőrök asszisztáltak, hogy mindeki feljusson a vonatba. Azt tapasztaltam, hogy ha a tömött járműbe szeretnél felszállni, akkor nem udvariatlanság óvatosan a metróba beljebb nyomni a többi személyt.
Sokan nem tudnak kapaszkodni, ami nem gond, ha a metró dugig van tömve (mert akkor nincs hova dőlni), de ha kicsit kevesebb ember van, akkor azért van egy kis kártyavár, vagy dominó effektus:)
Annyira közel vannak az emberek, hogy szinte az összes test összesimul. Nem csoda, hogy annyi molesztálós eset van, mert ha ilyen közel állsz valakihez, akkor elég könnyű megfogdosni bárhol. Nem valami kényelmes, de legalább nem voltak büdös emberek körülöttünk. Egyszer volt élményem büdös japánhoz, amikor sorban áltam a szupermarketben, hogy fizessek, és előttem állt egy szakadt ruhájú férfi. Fürdetlen és alkohol szagú volt. "komposzt bácsi.."
Rengeteg embert láttam már eddig is aludni a metrón, ami érthető, hiszen sokat dolgoznak, viszont állva még nem láttam sokat. Ma reggel pedig legalább 10-et láttam. Néha csak a szemüket pihentetik, de van olyan is, aki tényleg állva alszik. Akkor van gondban, mikor dőlöngélések vannak, mert az ilyen alvók miatt dőltünk néha úgy mint a kártyavár:D
1 óra 15 perc zötykölődés után (azért volt ennyi, mert legalább hat megállót rossz irányba mentünk) megérkeztünk Mita állomáshoz. Kicsit sétálni kell a nagykövetségig, de kb. 6-7 perc az egész. Az első gyalogos átkelőhelyről szép látvány tárult a szemem elé. Végre láttam viszonylag közelről a Tokyo Towert. Nagyon örültem, de mivel odafelé siettünk, mert késésben voltunk, ezért csak hazafelé menet fotóztam le a mobilommal. Megcsodálni nem volt időm sok, de így is jó volt. Hát ha még tudtam volna, akkor, még júliusban milyen közel voltam hozzá....és nem láttam mert eltakarta egy épület:S
A konzulátus a nagykövetség mellett van. Egy barna vasajtó a bejárat. Csöngettünk, kinyilt a zár, bementünk, leültünk. A kis helyiség ajtaja rögtön bezárult mögöttünk. Olyan volt mint egy csapda:) Aztán találkoztunk a konzullal, útleveleket átadtuk, kijavítgattuk a hibákat az adatlapon, stb. Mi nagyrészt a kis teremben üldögéltünk, a konzul meg az irodájában ténykedett, ami szintén egy záros ajtó mögött volt. Az egész folyamat 1 órát vett igénybe. És 15.000 yent :S....Sajnos elég drága a dolog, de a konzul kedves volt.
Végül megkaptuk a házassági tanusítványt, így mondhatjuk kb. 50%-ig már férjezett vagyok:)
Végre kicsit megkönnyebbültünk.

Hazafelé menet párom csak az egyik állomásig kísért, hogy olyan vonatra tegyen, ami rögtön a hozzánk közeli állomáshoz visz, hogy ne kavarodjak össze az átszállásoknál, és onnan már csak busszal kelljen hazamenni. Ő ment dolgozni, én meg sikeresen hazaértem, de előtte beugrottam az egyik 100 yenes boltba. Szeretem ezeket a boltokat, mert sok jó dolog van náluk és megfizethető áron. Közelünkben is van egy, de az állomáson sokkal nagyobb a választék. Vettem egy fém állványkát, amit a lábasba kell tenni pároláshoz, vagy gőzöléshez, megfordítva meg lehet az étellel közvetlenül érintkező fedőként használni. Jó vásár volt, mert a közelünkben egy ilyennek az ára minimum a háromszorosa.

Kutyink kicsit ki volt borulva, hogy olyan sokáig elvoltam, de kiheverte már:)
Itt hét ágra süt a nap és meleg van, mostmár egy poló is elég délidőben.

Mára ennyi. Ma nem leszek messengeren, mert sok időt veszítettem a napból, így vár rám a sok házimunka, meg tanulás.
Találtam egy nagyon jó blog oldalt, ahol rengeteg japán nyelvtanulással kapcsolatos dolog van összegyűjtve, és rengeteg könyvet ott le is lehet tölteni, munkafüzetekkel és hanganyagokkal együtt ingyen. Remélem azért nem szedem tele vírussal a gépet, azért attól félek egy picit...viszont én könnyebben tanulok tankönyvből, mint úgy ahogy most csináltuk, hogy egy igazi könyvből írogatok írájeleket, kiszótárazom, meg leírom őket, stb. Ez is fejlesztő hatású, de ha fokozatosan tanulok dolgokat a legkönnyebb és egyértelműbb dolgoktól kezdve, akkor sokkal jobban megmarad a fejemben. Az is jó lenne, ha valakivel tudnék párbeszédet gyakorolni vagy ilyesmi, de sajnos itt nem ismerek még senkit sem, párom meg nem nagyon ér rá. Japánul csak nagyon köznapi, otthoni nyelven beszélünk egymással általában.

Hú, hosszú bejegyzés lett, el is fáradtam:)
Nagyon sikeres nap volt, és boldog vagyok!!

4 megjegyzés:

Túró írta...

Írd le légyszi a japán nyelvi blog címet!

Toke írta...

Az oldalsávon ez is megtalálható:).
Japánnal kapcsolatos weboldalak/letölthető japán tankönyvek. Letölthető pl. a Genki tankönyv, a Minna no nihongo, Japanese for busy people. Meg még pár nyelvtanulással kapcsolatos dolog.

Névtelen írta...

Köszi!!! :)

Toke írta...

Nincs mit.

Ajánlott

Related Posts with Thumbnails