2009. okt. 23.

Drama Review: 10. TOKYO TOWER - (東京タワー、オカンとボク、時々、オトン)

Tokió torony - Anyu, én, és néha apu




Főcímdalok:



Főszereplők:


Nakagawa Masaya (Hayami Mokomichi) Nakagawa Eiko "Okan" (Baisho Mitsuko)


Nakagawa Choji "Oton" (Izumiya Shigeru)     Sasaki Manami (Kashii Yu)

Bevezető:

A történet Lily Franky híres életrajzi könyvén alapszik. (Lily Franky egy japán férfi, ha nem lenne egyértelmű:)).
Ugyanabban az évben, 2007-ben 3 feldolgozás is készült belőle. Egy tévéfilm, egy sorozat, és egy mozifilm. Én ezek közül csak a 11 epizódos sorozatot láttam, ezért erről írok. Nemrég fejeztem be a nézését, épp újra vetítették itt a tv-ben.

Nakagawa Masayo, akit a városkában mindenki csak Maa-kunnak szólított kiskorában, mindig anyuci kisfia volt. Apja elhagyta őket és Tokióban él. Ezért anyjával nagyon szoros kapcsolat alakult ki. Mindent együtt csináltak, mindent megbeszéltek. Maa-kun nagy szeretetben nőhetett fel. De ahogy a fiú felnőtt, anyja hatalmas szeretetéből és gondoskodásából kezd elege lenni. Bármiféle cél nélkül vezérelve Tokióba költözik.

Hátrahagyva édesanyját, Maa-kun megpróbál saját magától elhelyezkedni a nagyvárosban szembesülve az élet nagy nehézségeivel. Az első dolog amit meglát, mikor megérkezik, a Tokiói Torony. Ezért ennek látványa mindig nagy hatással lesz rá.
Vajon az anyai gondoskodás nélkül is talpán tud maradni a fiú? Mikor kiderül anyja betegsége, mit tesz majd?

Emlékezetes jelenetek:

1. Az összes kis jelenet Maa-kun kiskorából
2. A kis úticsomag a Tokióba való utazáshoz
3. Meglátni a Tokyo Tower-t
4. Pénzügyi nehézségek a nagyvárosban, utcán alvás
5. Okan Tokióba költözik
6. Maa-kun szavai a sorozat végén
7. stb.

Vélemény:

Kicsit nehéz volt megértenem amiket mondanak, mivel most tvből néztem és nem támaszkodhattam az angol feliratokra, ráadásul mivel kisvárosból származnak a szereplők, ezért végig tájszólásban beszéltek, ami még jobban nehezítette a dolgom, így legtöbbször inkább az arckifejezéseket néztem.
A sorozat cselekménye lassan bontakozik ki, talán már túlságosan is, és sokszor ugyanazok a rutinszerű dolgok szerepelnek 1-1 részben újabb lényeges események nélkül. Viszont, ha valaki túl esik ezeket a lényegtelenebb részeken, akkor egész megható kis sorozattal szembesül.
Kicsit nekem már túlzás volt az anya fiához való ragaszkodása, és mondhatnám azt is, hogy elkényeztette a gyereket, de nagyon nagyon (ami már néha idegesített a sorozat nézésekor). Ezért is viselkedett sokszor, nagyon utálatosan Maa-kun anyjával. De ahogy a történet halad előre, Maa-kun nagy fejlődésen megy át, és a sorozat végén teljesen megérti az életet, és édesanyját.
Érdemes megnézni. Bár ennél nem sírtam, de azért meghatódtam a végén.
A főcímdalai pedig nagyon tetszenek, úgyhogy mindig végighallgattam minden rész elején és végén:)



Nincsenek megjegyzések:

Ajánlott

Related Posts with Thumbnails