2009. nov. 18.

Szép dalok: 4. 恋人よ - Koibitoyo - Drága szerelmem

五輪真弓 ・ 恋人よ
Itsuwa Mayumi - Koibitoyo

Ezt a nagyon szomorú dalt maga Itsuwa Mayumi írta. Egy hideg esős napon, egy padon üldögélő nőről szól, akit éppen akkor hagytak el, és a nő minden vágya az, hogy a férfi visszajőve azt mondja, hogy az egész szakítás csak egy vicc volt. Nagyon szép és egyben szomorú dal, egy megtört nő szívéről.



枯葉散る夕暮れは
Falevelek sodródnak. Az alkonyatból est lesz.


来る日の寒さをものがたり
A hideg eljöttét sugallják.

雨に壊れたベンチには愛をささやく歌もない
Ezen az esőtől megtört padon, többé nem szólnak szerelmes dalok.






※恋人よ そばにいてこごえる私のそばにいてよ
Drága szerelmem, kérlek maradj velem, maradj mellettem.

そしてひとこと この別ればなしが冗談だよと 笑ってほしい※
És nevetve mondd azt, hogy ez csak egy vicc volt...





砂利路を駆け足でマラソン人が行き過ぎる
Egy futó maratonista halad el a kavicsos úton,


まるで忘却のぞむように止まる私を 誘っている
Mintha hívogatna, engem, aki csak ott egy helyben áll. Felejteni.





恋人よ さようなら季節はめぐってくるけど
Viszlát kedvesem. Bár az évszakok változnak...

あの日の二人 宵の流れ星
Azokon a napokon, mi ketten, mint hullócsillagok,
 光っては消える 無情の夢よ
Akkor felragyogtunk, majd most eltűntünk. Ez egy szívtelen álom.






※恋人よ そばにいてこごえる私のそばにいてよ
Drága szerelmem, kérlek maradj velem, maradj mellettem,


そしてひとこと この別ればなしが冗談だよと 笑ってほしい※
És nevetve mondd azt, hogy ez csak egy vicc volt...

4 megjegyzés:

Pejho írta...

Olyan ügyes vagy, hogy le tudod fordítani ezeket a dalokat. Az esküvői dalod fordítása is nagyon tetszett! Mióta tanulod a japán nyelvet?
Amióta olvasom az oldaladat, azóta próbálom legalább az ételek nevét memorizálni, de nagyon nehéz.

Toke írta...

Igazából amit japánból tudok, azt csak magamtól tanultam (tvből, sorozatokból, weboldalakról, szótárból, stb.), sose jártam nyelviskolába, pedig nagyon szeretnék, mivel nagyon hiányos a tudásom, és nem nagyon megy egyedül a dolog. Férjemnek nincs sok ideje segíteni, japán barátaim sincsenek még, akikkel gyakorolhatnék...

Ezért van az, hogy nem nagyon tudok beszélni, inkább csak megértem, amit az emberek mondanak. Ez segítség a dalok fordításánál. De mégsem elég, így általában internetes szótárban kiszótárazom a szavakat angol nyelvre, majd visszaemlékezek, hogy férjem annak idején, hogyan fordította a dalokat, és ezeket összerakva készül a magyar fordítás:) Úgyhogy nem garantálom, hogy a dolog 100%-os, de azért körülbelül arról van szó a dalokban amiket írtam. Jó dolog dalt fordítani, mert így énekelve tudom memorizálni a szavakat:)
Viszont azt elmondhatom, hogy nehéz a japán nyelv. De inkább az írása és olvasása az, számomra, mert a nyelvtan annyira nem vészes.


Voltál már Japánban, vagy szeretnél ideutazni? Próbáltál már japán ételeket, ízlettek? Szerintem, ha egyre többet foglalkozol a japán ételekkel, és el is készíted őket valamikor, akkor a nevük egyszer csak automatikusan megragad. Vagy majd írok még többféléről, és még jobban összezavarlak.:)
Mivel japán párom van, így már régebb óta foglalkoztam azzal, hogy megismerjem a japán ételeket, és, hogy most itt vagyok, kiteljesedhet a tudásom..., de még így is sok dolog van amit nem ismerek, vagy nem próbáltam.
Itt Japánban azt szeretem az ételekben, hogy nagyon harmónikus az étrend, nem hízlalnak annyira, szépek, és még egészségesek is. És jó, hogy mostmár lassan Magyarországon is mindenhez hozzá lehet jutni, bár az árak nem túl barátságosak...

Pejho írta...

Természetesen nagyon szívesen elmennék Japánba, de 4 gyerkőc mellett nem hiszem, hogy ez a közeljövőben megvalósul. (Mivel elég alacsony vagyok (150 cm), ezért a párommal gyakran viccelődünk, hogy ki kéne ugrani Japánba, mert ott biztos nem lenne nehéz ruhát, vagy cipőt venni nekem.)
Azért a kultúra nagyon érdekel. A természetközeliség, a harmónia, a szépség keresése és értékelése mind olyan dolog, ami látszólag itthon nem olyan fontos. Aztán lehet, hogy a technika fejlődése és a világ jelenlegi állapota Japánban is háttérbe szorítja ezeket. De azért úgy érzem, hogyha az eredeti felfogásból néhányat el tudunk sajátítani, akkor teljesebb lesz az egyéniségünk.
Japán nyelvvel kapcsolatban: néhányszor már ellátogattam a "Japánpelcek" oldalra, de egy picit elbátortalanított a bonyolultság.
Egyenlőre elégnek érzem, ha egy-egy szót memorizálok, legalább az agyam szép lassan hozzászokik a teljesen más hangzáshoz.
Majd mire az 50. házassági évfordulónkon ellátogatunk Japánba minden lényeges dolgot megtanulok. Vagyis van még 40 évem:))
Te pedig 40 éven keresztül taníthatsz engem szépen LASSAN.
Ételekről: én is nézegetem a Cooking with dog-ot ( miután felfedeztem az oldalsó sávban a recepteket) és nagyon étvágygerjesztő ételeket mutatnak be. Remélem előbb-utóbb sikerül majd egyre több hozzávalót beszerezni és nem csak utánzatokat fogok csinálni. A tálalásaik egyébként teljesen elkápráztatnak. Ezt az életben is így csinálják, vagy csak bemutatókon? És szoktál a párodnak Bento-t készíteni? Nem volt nehéz megbarátkozni azzal, hogy halat nyersen egyél?

Toke írta...

Értem. Majd, ha a gyerekeid nagyobbak, vagy nagyok lesznek már, akkor az biztos egy jó időtöltés lesz, ellátogatni Japánba. És 150 cm magassággal jól be is tudsz illeszkedni majd:). Én 170 cm vagyok, de még így is könnyű ruhát venni. Sajnos a cipőkkel viszont más a helyzet...

Sajnos a rohanó világ ebben az országban is nyomát hagyja. Úgy vettem észre, hogy itt túl vannak stresszelve az emberek...
Sok ember van, aki csak rohan, de nem látja meg a szépséget. De vidéken szerintem meg lehet találni azt a harmóniát, ami régen jellemző volt. Talán ezért is mennek sokan vidékre kikapcsolódni. Mindig mutatnak a tv-ben vidéki hotelokat, vagy kis fogadókat, és olyan, mintha az évszázadok alatt semmi nem változott volna ott. Nagyon gyönyörű helyek.

Hajrá a tanulásban. Én is tanulok azzal, hogy írogatok, és ha ezzel még másnak is tanítok valamit, az nagyon jó.:)

A Cooking with dog tényleg megbízható, jó recepteket tölt fel, érdemes kipróbálni, és tényleg tükrözik az itteni ízvilágot. Persze sajnos a hozzávalók egyelőre még nehézkesen beszerezhetők Magyarország egyes részein, de Budapesten már sok japán termék kapható.

Nagyon szeretnek ételeket dekoratívan felszolgálni, így hát az életben is így mutatnak az ételek. Nemcsak étteremben, de általában a háztartásokban is. A bento készítés meg az egyik legaranyosabb dolog véleményem szerint. Sajnos párom nem akar dobozokat hordozgatni magával a munkahelyére, még táskát se visz magával, csak ha nagyon muszáj. Így nem szoktam bentót készíteni, pedig jó lenne. Majd ha egyszer lesznek nekünk is gyerekeink, akkor biztos jó sokat fogok készíteni.

Ajánlott

Related Posts with Thumbnails