2012. febr. 6.

Elköltöztem

Mostantól ezen az URL-en lehet olvasni: http://japanalien-toke2.blogspot.com

2012. jan. 31.

お久しぶり!Bocsánatkérés - Újrakezdés

Kedves Olvasóim!
Szeretnék mindenkitől elnézést kérni a blog hirtelen zárolásáért. Nagyon örültem, hogy olvasóim voltatok, és remélem, hogy hirtelen eltűnésem ellenére azért még nem üldöztelek el titeket végleg... Elég sok idő telt el azóta, és mostanság sikerült odaáig eljutnom gondolataimban, hogy ismét írásba fogjak a közeljövőben. Igaz, hogy egyáltalán nem lesz a dolog olyan aktív mint a múltban, bizonyára sokat is változtam az eltelt idő alatt, meg szabadidőm is jóval kevesebb van, még azt se tudom igazán, hogy miről is írjak pontosan, de azért szeretném megpróbálni, hátha sikerül valamit mégis összehozni...Talán, ha újraolvasnám a dolgokat lenne jó sok minden, amit átírnék, vagy törölnék, esetleg bővítenék, de úgy döntöttem mindent hagyok, ahogy volt, újat kezdek, aztán esetleg, ha a régiben/újban valaki hibát talál, kérem jelezze.:)
 
 
 
Annyit elárulok, hogy a megszüntetés oka személyes volt, röviden, volt egy nemkívánatos olvasóm, aki elől gyorsan el akartam tűntetni a dolgokat, és erre nem láttam más megoldást, mint hogy zárom az egészet. Aztán nem tudtam mihez kezdjek és inkább hagytam az egészet......Valójában nem haragszom rá meg nem utálom, de szeretném megkérni a jövőben, hogy ha megint olvas is én arról ne tudjak inkább, illetve, hogy energiáit inkább fordítsa a Magyarországon hátrahagyott ismerőseimre, és tegyen meg minden tőle telhetőt értük és ne értem, mert én jól vagyok, boldog vagyok.
 
 
 
Nem tudom még mikor jelentkezem legközelebb, de igyekszem visszatérni.
Annyit azért elárulok, hogy jópár változás történt, például sikerült barátokat is szereznem végre, és a családunk is bővült egy ifjú taggal, akit majd a blogban Tenshi-kunnak fogok hívni ha szóba kerül.
 
 
 
Addig is mindenkinek további szép napokat!

2010. febr. 4.

Ismertető videó a japán gyümölcsökről




Rátaláltam a neten erre a videóra (az egyik blog, amit olvasni szoktam, kiemelte a sorozat egy másik videóját, és így találtam rá), aminek több része is van, de igazából csak ezt néztem meg. Még régen, a repülőn. Már arra sem emlékszem, hogy akkor néztem-e, mikor először visszamentem Magyarországra, vagy amikor másodszorra jöttem Japánba. Csak azt tudom, hogy egy nagyon aktív kisgyerek ült mellettem, a lestrapált japán anyukájával. De mindegy is igazából. Jó volt visszaemlékezni.

A videó az almatermesztést mutatja be, és néhány receptet magával a gyümölccsel. Az egyik műsorvezető a Japánban is nagyon híres Judy Ongg.

2010. febr. 3.

Február 3 - SETSUBUN

Február 3-a, ha jól tudom, a holdnaptár szerinti Újév napja, és Japánban ezzel a tavasz eljöttét ünneplik. Ilyenkor babokat dobálnak egymásra, vagy arra aki valamilyen démon maszkját viseli, és ezt hajtogatják:  Oni wa soto, fuku wa uchi!, azaz Gonosz ki, szerencse be!. Illetve megesznek annyi babot ahány évesek + 1-et, hogy jövőre is szerencséjük legyen. Vannak mostmár ízesített babok, példaul csokis. Úgy már könnyebben csúszik. Párom nem nagy segítség tradícionális ünnepek terén, egyáltalán semmilyen ünnep terén, mert nem követi a hagyományokat. Szóval amit írok, azt csak olvastam weboldalakon.


Ilyenkor az is szokás, hogy ún. ehoumaki-t esznek, ami nem más, mint maki sushi, csak nincs felvágva, mert a szerencsét nem szabad felvágni. Hagyományosan hét összetevőt tesznek bele, de mostmár annyiféle variáció van, hogy nem hiszem, hogy mindenki megrögzötten követné az eredeti receptet. A szupermarketek is, mint mindig, már jól bereklámozták ezeket. De olyan árban kínálják, hogy én megtudnám csinálni az ár feléért, vagy kevesebbért. Az ehoumaki-t mindig az adott év szerencsésnek tartott irányába fordulva, szótlanul kell megenni. Most 2010-ben NY-DNY a szerencsés irány.

Úgy döntöttem, hogy ma ilyet eszek vacsira, nem a hagyomány miatt, csak mert egyszerű, könnyű étel és gyors. Olyan mintha, hosszúkás onigiri lenne. Párom nem lesz itthon, mert megint üzleti vacsora van, meg tudomisén, hogy utána mi, tehát nagy valószínűséggel valamikor éjjel fog hazaérni.

2010. febr. 2.

Tányérok

Japánban is előfordul, hogy van szép egymáshoz passzoló tányér étkészlet a háznál. De ami még gyakoribb, hogy minden tányér más és más. Legalábbis abból a szempontból, hogy milyen célt szolgálnak. Színben is és formában is eltérőek. Valami leveshez van, van ami, rizshez, savanyúsághoz, stb.
Bár sok a szín, mégsem tűnik rondának a tálalásnál. Ezekkel is csak még étvágygerjesztőbb lesz a feltálalt étel. A változatos színek használata az ételben egyébként is nagyon fontos. Nemcsak mert esztétikus, hanem mert a változatos étrend nagyon egészséges.


Itt egy pár darab a tányéraink közül. Mivel szeretünk a lehető legolcsóbban vásárolni, ezért minden ami itt látható, a legolcsóbb kategóriában volt. Azaz 100-105 yen közötti az áruk egyenként. Még van több tányérunk is, de azok sokkal egyszerűbben néznek ki.

Amit szeretnék még:

flickr.com                                                                blue_moon.typepad.com

Chawanmushi nevű ételhez valamilyen ehhez hasonló tányér. És halhoz kerek helyett téglalap alakú tányér. Meg muffin sütőforma. Egyelőre ezzekkel együtt, már lenne mindenre jó kis tányérom. Persze még több edény és tányér, még több lehetőség lenne. De azt sem szeretem, ha tele van a konyhaszekrény. Szóval nem sürgős.:) 

Japán fülpiszkáló

Van egy jópár fülpiszkálónk otthon, és amikor takarítottam, eszembe jutott, hogy miért is ne, írhatnék erről is. Természetesen itt is van vatta pálcika, amit az orvosok úgy tudom nem javasolnak. Erről viszont nem tudom mi lenne a véleményük.
Általában vagy műanyagból, vagy bambuszból készülnek, és minden boltban kaphatók. A pálca végén meg mindig van valami aranyos figura. Ez nem egyszer használatos eldobható valami, hanem jó sokáig kitart.
Egész jó. Tulajdonképpen kikanalazza a dolgokat a fülből.:)

2010. febr. 1.

Esik a hó! Nálunk!

Azt hittem, hogy ha a saját ablakunkon kinézek soha nem fogok látni havat, az itteni meleg időjárás miatt. És tessék. Most havazik egész Tokióban, és a mi kis városkánkban is. Bár esőnek indult, most nagyon szép nagy pelyhekben hullik!!



2010.02.02.
Még hajnalban abbahagyta valamikor, és most meg süt a nap. De a hó még megvan.:)

Fura ember zsonglőrök

Beküldte: Túró

Mindkettő emberke jó erőnlétben van, az kétségtelen.

2010.02.01. Nem tűntem el, csak...

Gyorsan elrepült 2010 januárja, és már itt is van a február.
Kaptam jelzéseket, hogy rég nem írtam már, és milyen igaz, tényleg! Legalábbis ahhoz képest, hogy eddig szinte minden nap írtam valamit.
Sajnos, néha egyszerűen csak rámtör az ihlet hiány, és a lustaság, és olyankor kell egy kis idő, szünet. Most, hogy már kb. egy hét eltelt, kicsit megint felfrissültem, és gyűlnek a témák a fejemben.:)

A kis szünetem alatt nálunk nem történt semmi újdonság. Nem voltunk sehol. Csak otthon. Néha a legunalmasabbnak tűnő mindennapos cselekvéssorozatok azok, amik boldoggá tesznek minket. Szóval ezért is nehéz a blogot csak magamról írni. Sok ember elaludna olvasása közben.:D
Na jó, a szünetem alatt, talán egy helyen ha voltunk. Megint az állomáson. Van ott egy Book off, ami tulajdonképpen egy jó kis áruház-lánc, vagy minek nevezzem. Használt CD-ket, DVD-ket, könyveket, és még sok mást lehet kapni. A közelünkben csak egy pici, van, úgyhogy a fennt említetteken kívül mást nem lehet kapni. Sajnos még nem tudok egyáltalán úgy olvasni, hogy megértsek bármit is könyvekből, talán mesekönyvet kéne venni nekem, ha olvasni szeretnék.:) De páromnak azért szoktunk találni jó könyveket. Sikerült venni egy 1900 yenről 105 yenre leértékelt könyvet. Jó vásár, nemde?

Megint rámjött a gyümölcs éhség. Annyira fura, hogy itt olyan drága, (párom meg nem is szereti a friss gyümölcsöt, csak pár fajtát. Ő inkább a konzervek híve....de azért vettünk egy pár félét az elmúlt időben). Egyik nap megláttam egy gránátalmát, és muszáj volt megvennem. Jó kis frissítő gyümölcs volt a vacsoránál. Ezt mindketten nagyon szeretjük. Illetve, mindhárman, mert Marley is megőrül érte. A tányérom tartalmának felét meg is ette.:(
Ebben az időszakban citrusféléből is igen sokféle van. De narancsot nem láttam kifejezetten. Csak a sokféle japán narancsot, amelyeknek mind más neve van. Múltkor kipróbáltuk a hassaku-t. Képet nem csináltam, úgyhogy megint loptam egyet a netről a syunsaika.com-ról. (úgy döntöttem, hogy jobb lesz leírnom a nem saját képek forrását).

Akkora, mint egy narancs, a gyümölcshús kicsit kisebb, mert a héj elég vastag. Az íze nagyon hasonlít a Pomelo gyümölcsre (csak a mérete kisebb). És a héja és szerkezete is ugyanolyan. Ezért úgy ettük, hogy mindent lehámoztunk róla, és csak a gyümölcs húsát ettük. A többi része kesernyés. Enyhén sózva szoktuk enni.
Sokan furcsálták, akiknek említettem a sózást. Én nem is sózom mindig, mert élvezni akarom a gyümi eredeti ízét, de azért már rá lettem szoktatva erre is. Még ezen kívül a görögdinnyét, és az epret szokás sóval enni. Persze ez embertől függ. Ki úgy, ki amúgy.


Most a heti otthoni gyümölcsünk az iyokan. Ez is egy narancs féle. Csak tele van maggal sajnos. Az íze olyan, mintha narancs és citrom keresztezése lenni (de azért nem túl savanyú), az illata meg olyan citrom és mandarinszerű. Finom.
Szóval örülök, hogy van friss gyümim!:)






Gondolom, az is feltűnt, hogy több bento képet nem raktam fel. Ismét visszatértünk a régi kerékvágásba, és párom boltit eszik, vagy ráment, udont étkezdében. Mert szerinte így nekem kényelmesebb.

Próbálok mindennap írni megint. Mert szeretek írni. De talán már nem lesz 3-4 bejegyzés naponta, ahogy eddig. Az kicsit sok időt vesz el, ugyanis.:)

2010. jan. 25.

Egy nagyon aranyos bagoly

Beküldte: Túró


2010.01.25. Átlagos hétvége

Az elmúlt két napban a szokásos tevékenységeinket folytattuk, úgyhogy túl sok mindenről írni nem tudok ezzel kapcsolatban. Megint ettünk takoyakit, ami mostmár szerintem hagyomány lett. Ez alkalommal jó nagy darab polip falatokat tettek bele, úgyhogy ennek külön örültem. Meg megleptük magunkat egy hotplate-tel. Nem a legjobb fajta, elég kicsi is, és olcsó, de a miénk. Ezzel jó lesz majd húst sütögetni az asztalnál, vagy hamburgert, vagy okonomiyakit, monjayakit, sokmindent.:) Még nem próbáltuk ki, de már alig várom.

Elvagyok kényeztetve sorozatok terén. Ez a Japán tudja, hogy mit akarok.:) Most ért véget a Palota ékköve, és mit vetítenek újabban helyette? A Winter Sonata-t. Jó végre, épp most, tv képernyőn is először látni. Remélem hasonló jó sorozat lesz ezután is.

Japán ételek: 29. UNAGI


Az unagi egy édesvízi angolna, amit Japánban a 17. század óta fogyasztanak. Gazdag kálciumban, A és E vitaminban, és proteinben. Emiatt úgy tartják, hogy nagy energiát ad az embernek. Ez főként nyári étel, és főleg az év legmelegebb napján szokás fogyasztani, ami július és augusztus körül van.
Azért írok róla most, mert a szupermarketben megint lement az ára, és ezért vettünk, hiszen mindketten nagyon szeretjük.
Talán furán hangzik, hogy angolna evés, de nagyon nagyon finom. Szeretnék egyszer egy igazi étterembe ilyet enni majd, ebben az országban.


Az igazi unagit általában szén fölött sütik meg, az unagiról lecsöpögő zsiradék pedig füstöt képez, ami nagyon finom ízt ad a húsának.

A leggyakrabban előforduló változat az Unagi no Kabayaki, ami kicsontozott angolna bambuszrudakra fűzve, édeskés szószban grillezve.
Másként készítik keleten és nyugaton.

Rengeteg féle szervírozási módja van, de a leggyakoribbak, úgy tudom ez a pálcikás mód, illetve rizsen tálalva (unagidon), vagy akár sushiként.



Unagi éttermekben gyakran szolgálják fel az unagidont úgynevezett suimono-val, ami egy tiszta leves (úgy értem, hogy szinte alig van színe. Sok magyar csak víznek tekinti, pedig jellegzetes ízük van). Az unagi mellé szolgált levesnek a neve kimosui, ami az angolna májából készül. Mi instant változatot vettünk. Az íze emlékeztetett a matsutake gomba ízére. Lehet, hogy az is van benne....
Fűszerként sansho-t is szoktak kitenni, ami egyfajta bors, és az íze pont illik az unagihoz.
Budapesti japán éttermekben lehet rendelni unagi-t. Én nagy rajongója vagyok a fogásnak.:)

2010. jan. 22.

Vicces tévés bakiparádé

Nekem a poroltós nő, a forró tofu evős, és a riporternő, aki a disznók közt kommentál a kedvencem.:)

2010.01.22. Fotózgattam kicsit

Nálunk sose lesz hó...:(, és ez egész télen ilyen.






Jelzőlámpa itt



ÉS VÉGRE ELKAPTAM AZT A FRÁNYA HEGYET IS:)


 Ma igazából nincs sok kedvem írogatni, úgyhogy itt befejezem a mai heti adagot.
Szép hétvégét mindenkinek!

2010. jan. 20.

Japán ételek: 28. AZUKI BAB

Az azukiból készített édességek nagyon gyakoriak Japánban. Személy szerint nagy rajongója vagyok az összes fajtájának.:) Zöld teával nagyon jó párosítás. (Az édes és a keserű jól kiegészítik egymást). Persze nem csak édesség készíthető belőle, hanem más egyéb finomság is.

FIGYELEM!: Megjelent a Cooking with Dog, Dorayaki receptje!


Amikor még Magyarországon éltem, nem tudtam könnyen hozzájutni ehhez a fajta babhoz. Talán még most sem egyszerű, de már pár internetes oldalon lehet ilyet rendelni.
Próbáltam kísérletezni vörös mungóbabbal (egy éjszaka áztatás, és több óra után is viszonylag kemény maradt, a színe kifakult és egy kicsit kesernyés íze lett, mikor elkészült), és vörös vesebabbal (túl húsos bab, és a belseje miatt a kész babkrémnek inkább furcsa világos barnás színe lesz, az íze sem az igazi), de egyikből sem sikerült jót alkotnom. Szóval én szerintem, érdemes igazi azuki babbal próbálkozni.


Említettem, hogy nemcsak édességekkbe teszik. Egyik legfőbb felhasználása nem-édességek kategóriában,  a rizsben való főzése. Ekkor "szekihán"-nak nevezzük. Bizonyos ünnepekkor, illetve különgleges alkalmakkor fogyasztják.








ÉDESSÉGEK

Mint sok édesség alapja, azukiból babkrémet szoktak készíteni először. Ez az anko. Ha bennehagyják a babok héját, akkor tsubuan-nak, ha pedig nincs benne a babhéj, akkor koshiannak hívjuk. A videón a Cooking with dog szépen bemutatja lépésről-lépésre, hogy hogyan készül is el. Itt bárhol készen is meglehet venni. Konzervben, vagy vákumcsomagolásban.


Ha megvan az anko, akkor abból számtalan mennyiségű desszert készíthető.

Például a videón látható téli desszert, a ZENZAI.
Ehhez nagyon hasonló másik téli édesség az OSHIRUKO.

Oshiruko 4 személyre:
- 450 g anko
-  kb. 1/2 liter víz
- 8 mochi (rizs süti)

Keverjük össze az anko-t a vízzel, helyezzünk közepes lángra, és amint felforrt vegyük le a tűzről. Tegyünk mindenkinek két mochi-t a tányérjába, és öntsük rá a forró levest. Kész.
NAGYON SZERETEM!

Lássuk csak, készíthető még ugye DORAYAKI, ami a legelső videón is látható. Én jobban szeretem a simát, tejszínhab nélkül. A KUSHIDANGO tetejére is rárakható, ahogy az a második videón van recepttel együtt.

Egy másik nagy kedvencem a TAIYAKI is megtölthető vele, bár ezt otthon nem igazán lehet elkészíteni, mivel nem sok ember rendelkezik halformájú palacsintasütővel.

Szintén egyik szerintem legfinomabb japán édességbe, az ICHIGO DAIFUKU-ba is tehető, illetve a sima DAIFUKU-ba is. Receptet lásd a következő videón.



Ezek voltak az abszolút kedvenceim, de még van sok-sok, és igazából mindet szeretem. Néhány ezekből:

AZUKI FAGYLALT még nem próbáltam, de érdekelne.


A már egyszer említett ANMAN. Ami gőzőlt kenyér ankoval töltve.









A YOKAN, ami kanten algából készült kemény zselé.







AZUKI SHIRATAMA
Ez ragacsos rizsgombócok édes azuki babbal. Finom!








OHAGI
Ha a tavaszi napéjegyenlőségkor fogyasztják, akkor Botamochi-nak hívják. Ez más ízben is kapható, de elég gyakori ez a fajta. Belül ragacsos rizs van, kívül pedig nem más, mint anko.








Mostmár vörös színben látok, úgyhogy ezzel az utolsó desszerttel zárom is a sort.
ANMITSU
Ez egy tipikus nyári édesség. Nyáron mindig ki van helyezve jól látható helyekre konzerv formában. Hűsítő és egyszerű desszert.




Recepthez katt ide (angol).
Nem kell más hozzá, mint:
- kantenből, cukorból, és vízből zselé
- cukor szirup
- anko, és gyümölcs konzerv. (Mandarin, barack, koktél cseresznye, licsi, stb.)

Alternatív krumplipucoló módszer



Mindig köszi, Túró!:)

Robotszakácsok a rámen étkezdében

A videót beküldte: Túró. Köszönöm szépen!

2010.01.20. Döglött galamb parfüm. Fincsi étterem.

Néha már nem tudom miről írjak, mert elhagy az ihlet, ... persze annyi dolog van amiről írhatnék. De igazából nem ezért nem írtam az elmúlt pár napban. Hétfőn és kedden párom kivett egy kis szabit, kicsit meghűlt, meg pihenni szeretett volna, aminek én, és Marley is nagyon örültünk.:) Szóval ez a négy nap nagyon jó volt.


Hétvégén lementünk a partra sétálgatni. Gondoltuk, hátha megint láthatjuk a hegyet, de sajnos megint felhők takarták, holott minden más irányban az ég teljesen tiszta volt. Marley-t megint szabadjára eresztettük, nagyon élvezte. De mi nem. Mert amit aznap csinált az borzasztó volt...Egyszer csak azt vettük észre, hogy elkezd rohanni egyenesen a nádasba jó messzire tőlünk. És mit csinál megint?? Hempereg! Fogtuk a fejünket ismét, hogy "csak nem megint döglött hal?!" Rohantam hozzá ahogy tudtam, hogy ismét pórázon legyen, és ekkor megláttam, hogy ezúttal mi volt a hempergés oka. DÖGLÖTT GALAMB. Kiáltottam páromnak, hogy mit láttam, ő is rohant hozzánk, aztán együtt rohantunk haza. Fürdetés, miegymás. Úgy félek, hogy ennek a kis idiótának egyszer valami baja lesz. Többé nem lehet szabadon a parton, az már fix. Hihetetlen, hogy mik jutnak eszébe.

Szerencsére a többi nap már nyugodtan telt el. Vasárnap valami nagyon finomat akartunk enni, így az jutott eszünkbe, hogy együnk most az egyszer valami étteremben. A közelünkben lévő Steakhouse-ra esett a választásunk. Aznap olyan szél fújt, hogy tényleg majdnem megfagytunk. Jól esett bemenni a meleg étterembe. Sajnos szokásom szerint megint nem volt nálam a fényképezőgép...

Majdnem teltház volt, szerencsénk volt, hogy még 2 asztal üres volt, így megkaptuk az egyiket. De jó nagy asztal volt. Nyolc ember is kényelmesen elférne ott. Olyan jellegű volt a helyünk, mint a nyugatiasított japán szobák. Tehát az asztal viszonylag alacsonyan van, de nem muszály török ülésben, vagy a lábadon ülni, hanem le lehet lógani az asztal alá, ahol annak külön helye van. A cipőt is természetesen le kell venni. Az asztal közepén pedig (olyan mint a képen látható), van egy grillező rész, aminek segítségével nagyon finom yakiniku (sült marhahús) készíthető. Ezt általában rögtön üzembe is helyezik, amint helyet foglaltunk.
Ilyen asztalhoz már Magyarországon is volt szerencsém. Ha jól emlékszem, Budapesten, a Dohány utcában van egy nagyon jó koreai étterem és ott pont ilyen asztal van. Amikor először mentünk oda, csak véletlenül mentünk be, nem is tudtuk, hogy az étterem egyáltalán, főleg nem, hogy koreai, mert az embléma ami ki van rakva, nem arra utal. Egy kalóznak a feje van kirakva. Kívülről azt hittük valami italbár lehet, de belülről azért egész más. Nagyon finom az ételük. A rizs is isteni, és szerintem ott ettem eddig a legfinomabb kimchi-t (csipős koreai savanyúság). Szóval, aki ki akarja próbálni a yakiniku-t, azt az éttermet csak ajánlani tudom!



Az ilyen steak házakban mindig nyershúst szolgálnak fel, és hát főleg marhahús az amit lehet választani, és annak különböző részeit. Szerettünk volna egy egész menüt választani, de aznap pont nem csináltak olyat, amit választottunk. Ezért rendeltünk inkább két jeges oolong teát, meg 1-1 bibimbap-ot, és 5 szelet marhanyelvhúst, és még 5 szelet marhahúst (nem emlékszem a marha melyik része volt).


A bibimbap koreai rizsétel. Forró kerámia edényben szolgálják fel, különféle feltétekkel, és egy nyers tojással. Mivel az edény nagyon forró ezért ügyelni kell, hogy ne égessük meg magunkat. A tojást bele kell tenni a rizsbe, és az egészet jól összekeverni. Amolyan sültrizs lesz belőle. Nekem ízlett nagyon, csak megint az volt a bajom, mint általában az összes étellel itt, hogy nagyon forró. Sokszor már az elején leégetem a nyelvem, és utána már nem is érzem annyira az ízeket.:) (ráadásul ez a forró tányér egész idő alatt forró maradt, így a rizs is folyamatosan forró volt. Áuu. Bár az egy előny, hogy az étel biztosan nem hűl ki ily módon.) A japánoknak nem tudom miből van a nyelvük, de ők így szeretik a dolgokat. Forrón, villámgyorsan.

A rizs evése közben szorgalmasan sütögettük a papírvékony hússzeleteket is, meg a hagymát, répát, és sütőtököt, amit mellé szolgáltak fel. Tényleg nagyon nagyon finom volt. Általában minden steakhouse-nak van különleges, saját készítésű hússzósza is. Ezt "tare"-nak hívják. Ha kisült a hús, ebbe érdemes belemártani, amitől csak még finomabb lesz.

Minden nagyon ízlett, az ára megint csak elrettentő volt, de egy párszor az életben azért megengedhetjük magunknak. Nagyon ritkán járunk étterembe egyébként is. Szerintem ide érdemes lenne majd valamikor megint elmenni. Jó volt!:)


A többi napot a szokásos módon töltöttük el.  Plusz, marhahúsosan. Nagy akciózás volt a szupermarketben, ezért olcsón tudtunk venni jóféle húst, jó sokat. Mostmár kicsit azért besokalltam tőle.:) Ma tuti nem az lesz a vacsora.

2010. jan. 15.

Dalok: egy frissítés



Tegnap éjjel ment egy film. Megakartam nézni, de túl későn adták, így csak a felét sikerült. Remélem valamikor még ismétlik. Beékeltem egy kis frissítést az egyik dalról ehhez a bejegyzéshez.

A részeg üzletember


A kép a loneleeplanet című oldalról származik, ahol még van több is...

2010. jan. 14.

2010.01.14. Egyre hidegebb van

Elég hideg van errefelé mostanság. Általában mindig süt a nap, de akkor is vacogok. A lakásban levő hőmérő is 16 fokot mutat benn!! Grrr.. Állandóan be vagyok bugyolálva.
A legrosszabb amikor reggel fel kell kellni, kibújni a meleg takaró alól, és gyorsan átöltözni pizsamáról valami otthoni öltözékbe. Ezalatt az 1-2 perc alatt úgy érzem megfagyok. Aztán persze ha már készítem a reggelit, akkor felmelegedem a konyhában levő készülékektől.:) Habár a csap vize például elég sokáig fagyos mielőtt felmelegedne.
Ezen a héten párom nem kért bentót, mert nem érne rá megenni. Úgyhogy most kicsit energikusabb vagyok napközben, de azért szeretek bentót készíteni. Minden napra terveztem egyet, de hát nem úgy jött ki a lépés.

Tegnap először csináltam katsudon-t. Párom kicsit gyenge egészségnek örvend mostanság, ezért a fele megmaradt neki (sebaj, megeszem most ebédre), de azt mondta nagyon finom, és olyan mint az igazi.
Szóval cooking with dog - katsudon recept: csak ajánlani tudom!

Szép dalok: 9. 川の流れのように

Misora Hibari

1937 május 29. – 1989 június 24.
Misora Hibari nevére sokszor hivatkoznak Japánban mint a "minden idők legnagyobb énekese". Színésznő is volt egyben, 166 filmben szerepelt. Egyszerű származású családból származik, apja halkereskedő, anyja háziasszony volt. Már nagyon fiatalon felfedezték, és debütálásakor még csak 8 éves volt. Élete során sok emlékezetes dal köszönhető neki, és egy nagyon aktív karrier.
1989-ben halt meg két éven át tartó betegeskedés után. Halála után 68 millió hanglemezt adtak el, és ez a szám az évek múlásával csak növekedett.
Utolsó dalát a Kawa no nagare no youni-t gyakran más híres előadók is eléneklik Misora Hibari emlékére.
----------- o -----------



Misora Hibari - Kawa no nagare no you ni





知らず知らず 歩いて来た 細く長い この道
Tudatosság nélkül sétálunk ezen a hosszú és keskeny úton,
振り返れば 遥か遠く 故郷が見える
De visszafordulva a nagy távolságon át, hazánk még látható.
でこぼこ道や 曲がりくねった道
Át ezen az egyenetlen, örökké kanyargós úton,
地図さえないそれもまた人生
Az élethez nincs útmutató térkép.
ああ 川の流れのように ゆるやかに
Ó, mint ahogy a folyó áramlik, lassan,
いくつも 時代は過ぎて
időszakok telnek-múlnak.
ああ 川の流れのように とめどなく
Ó, mint ahogy a folyó áramlik, szüntelenül,
空が黄昏に 染まるだけ
Az eget beszínezi az alkonyat.


生きることは 旅すること 終わりのない この道
Az élet véget nem érő utazás, ezen az úton
愛する人 そばに連れて 夢探しながら
együtt azzal, akit szeretünk keressük álmainkat.
雨に降られてぬかるんだ道でも
Ha az út amin járunk sáros is lesz az esőtől,
いつかは また 晴れる日が来るから
Hidd, valamikor, megint szép idő köszönt ránk.
ああ 川の流れのように おだやかに
Ó, mint ahogy a folyó áramlik, békésen
この身を まかせていたい
Szeretném elhagyni ezt a testet.
ああ 川の流れのように 移りゆく
Ó, mint ahogy a folyó áramlik, az évszakok váltakoznak
季節 雪どけを待ちながら
Várjuk, hogy a hó elolvadjon.


ああ 川の流れのように おだやかに
Ó, mint ahogy a folyó áramlik, békésen
この身を まかせていたい
Szeretném elhagyni ezt a testet.
ああ 川の流れのように
Ó, mint ahogy a folyó áramlik,
いつまでも 青いせせらぎを 聞きながら
Örökké hallom a kék folyam morajlását.




Nagyon szép dal. Sokan elsírják magukat, ha meghallják. Megpróbáltam szépen megfogalmazni, és hűen fordítani, de nem vagyok benne biztos, hogy minden rész jó lett. Ha van valakinek valamilyen javaslata, azt megköszönöm.:)

Krémes karamella házilag


Ha éppen kimozdulunk valahová, és az állomás bevásárlóközpontja is útba esik, akkor néha veszünk a kedvenc cukrászdánkból fincsi karamel cukorkákat. Viszont, mindig fáj a szívünk, mert elég drága. Azt hiszem 8 darab van egy dobozban, és 880 yen az ára. De annyira finom, hogy ilyen finomat még nem ettem azelőtt. Valahogy mindig olyan karamella cukorkákkal találkoztam eddig, ami vagy kemény, vagy porhanyós, vagy nagyon nyúlós, bár az is lehet, hogy rossz termékeket próbáltam. Ez azonban szétolvad a szájban, és nagyon kellemes íze van.

Valentin napi édességek után nézelődtem az interneten, és rengeteg karamel receptet találtam, aminek nagyon megörültem. Ráadásul az összetevők is mind megvoltak itthon, (főleg annak örültem, hogy karácsonykor több doboz tejszínt vettem a szükségesnél, mert ennek most nagy hasznát vettem), úgyhogy kipróbáltam. Az a baj, hogy nem minden részét értettem a receptnek, és a fordító oldalból se nagyon sikerült értelmes fordítást kicsikarnom. De hát egyszer élünk, próbáljuk ki:).

Két receptet mutatok most meg.

1. Ezt próbáltam ki: cookpad.com
  • Tejszín -  200 ml
  • Tej - 100 ml
  • Cukor - 100 g
  • Vaj - 50 g
  • Méz - 10 g
Ha jól értettem, akkor az összes összetevőt bele kell tenni egy nabe edénybe (teflon serpenyő is jó) a tejszínt kivéve. Fel kell olvasztani az összetevőket, de nem szabad megkeverni. Aztán ha jól összeállt, akkor bele kell tenni apránként kevergetés mellett a tejszínt, és addig kell forralni közepes lángon, amíg krémszerű nem lesz. Aztán sütőpapírral bélelt tálcába kell önteni és fagyasztóban hűteni. Ha kész, meleg késsel felszelni, és sütőpapírból kivágott papírdarabkákba csomagolni.
Nem tudtam, hogy mennyi ideig kell forralgatni, mielőtt a tejszínt beletenném. Ezért viszonylag sokáig forraltam, de nem kevertem meg, mert azt hiszem, ezt kérte a recept. Miután elég sok buborék jelent meg, beletettem a tejszínt is. Egész jó színe lett egy kis idő után, viszont hiába kevergettem, az alján barna karamell darabok jelentek meg. Szóval kisebb lángon, jobban kellett volna kevergetnem. Azt hiszem főzni is tovább kellett volna, amíg az összes buborék el nem tűnik és csak a krémszerű massza marad hátra.
Kicsit nem szép a barnás darabkák miatt, viszont az íze isteni! Nagyon hasonlít annak a cukrászdának a karamellájára! Mindenképpen meg kell próbálnom mégegyszer!!:)

2. A másik recept oldalhoz még nagyon jó képek is vannak a folyamatról. Sajnos ezt csak utólag találtam meg.

És ott a recept is kicsit más. Szerintem ezt próbálom meg legközelebb. A képek alapján már könnyebb lesz tudnom mikor kész, és mit tegyek.
  • Tejszín - 300 ml
  • Cukor - 200 g
  • Tej - 600 ml
  • Méz - 50 g
  • Vanília aroma - pár csepp (más oldalon inkább vaníliarudat használtak 1/2 db)
Minden összetevőt bele kell tenni az edénybe. Erős lángon gyakran kavargatjuk. kb. 10 perc eltelte után fog felforrni. Ekkor kicsit gyengébb lángnál tovább kavargatjuk. 20 percnél fog színt váltani. 30-40 perc eltelte után még sötétebb lesz a színe, és több buborék jelenik meg. Ha a buborékok eltűnnek, keverésnél az edény alja tisztán látszik és az állaga krémszerű lesz, akkor kész. Még akkor is kicsit kevergetni kell, ha levettük a tűzről, mert ilyenkor könnyen leéghet az alja. Amíg még puha és forró, egy sütőpapírral bélelt tálcára helyezzük és a fagyasztóban egy órán át hűtjük. Felszeletelés után ehető.





Az enyém elég ronda lett, de nagyon fincsi.:)

2010. jan. 13.

2010. jan. 12.

Fodrászat

Még soha nem voltam fodrásznál ebben az országban, de az évek alatt olyan mesterire fejlesztettük önhajvágó képességeinket, hogy lehet, nem is fogok menni. Egyébként is nevetségesen drága.


Annyi van belőlük itt, mint Magyarországon a kínai büfék, vagy még több is.:) És a legöbb helyen ez a fura piros-fehér-kék forgó valami van kirakva eléjük, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelképez...talán Franciaországot, és a divatot...passz...de, ha ilyet lát valaki, akkor tuti, hogy az fodrászat. Itt sok fodrászat külön csak férfiaknak van.

Ami még fura, hogy ahelyett, hogy azt írnák ki pl., hogy "árlista" vagy "szolgáltatásaink" stb, inkább az van kíirva, hogy "MENU".

2010.01.12. Januári hosszúhétvége

Nem csináltunk sok mindent a hétvégén. Visszavittük a DVD-ket a kölcsönzőbe, újakat most nem kértünk ki. Fuji hegyre vadásztunk, de megint nem volt a helyén sajnos. De azért onigiriket falatoztunk. Elmentünk egy nagy 100 yen-es boltba, ahol egy csomó mindent vettünk, és nagyon megérte. (hajráf, futáshoz izzasztó nadrág és pulóver, vastag harisnya, mini ételhorós dobozok, krumplihámozó, halpikkelyező, bambusz makisu, citromfacsaró, kenőecset, piskóta sütőforma /sponge cake/, pillanatragasztó, hajkefe, fogmosó poharak, meg még egy pár apróság. Szeretem ezeket a boltokat, mert jó áron (japán árakhoz képest) szinte bármilyen jellegű dolog kapható. Már készülnek a valentin napra is. Választékosan lesznek termékeik, ahhoz, hogy finom házi ajándékot lehessen készíteni az alkalomra.


Voltunk megint karaokézni is. Aznap kicsit rosszul voltam, gyengének éreztem magam, de csak ennyi. De azért a második órában már jobban voltam. Most csak összesen két dalt énekeltem én, a többit párom, de így is jól mulattunk.

Ajánlott

Related Posts with Thumbnails