Ime az első bejegyzés, ezzel meg is nyitom blogomat.
Sajnos hosszú "i" betűim nem lesznek, mert nem tudom, hogy azt, hogyan irjam, ezért nézzétek el nekem:)
Remélem érdekesnek találjátok majd a blogomat, vagy legalábbis például anya, téged megnyugtat majd, ha beszámolókat irok, igy legalább tudod, minden rendben van velem.
Jó olvasást!
2 megjegyzés:
Szervusz Toke!
Most találtam rá a blogodra. 1996-ban volt szerencsém hat hónapig Japánban dolgozni. Előtte is érdekelt mindenféle ázsiai vonatkozású dolog, de azóta az élmények miatt már a japán kutúra jobban leköt. Örülök, hogy ilyen nem túl gyakori "nem tárgyilagos" (tehát nem távolság tartó) írásokat olvashatok!
Túró
(Nem lényeges, de a legtöbb gépen a kis, ill. nagy "í" a ctrl+alt+j és a ctrl+alt+i kombinációval jön elő. Elnézést a fogadatlan prókátorságomért!)
Szia Túró!:)
Köszönöm, hogy kommentet küldtél. Kívánom, hogy egyszer megint kijuss Japánba. Nem élek túl aktív, vagy utazgatós életet, de remélem szolgálhatok pár érdekes dologgal erről az országról:).
Köszönöm a hosszú "í"-s információt, jól jön a segítség mindig:). De időközben sikerült rátalálnom szerencsére. A mi klaviatúránkon a tabulátor gomb feletti gomb az í. (Azaz, a magyar billentyűzeten a "0" szám helyén található.)
Megjegyzés küldése